Az eltelt egy hétben kezdtem el kőkeményen a heti 5x i edzéseket, mert végre teljesen meggyógyultam, előző héten csak módjával jártam le.
Nagyon szeretem csinálni, és már nem tudok elképzelni úgy egy napot, hogy legalább egy fél órát futópadozni ne menjek le :) Jó lent a társaság is, és nagyon sok kedves emberrel találkoztam :).
Az elmúlt napokban, aki nyomon követte, elég sok támadást kaptam azért, mert úgymond "kiszálltam" az általam "megnyert" lehetőségből....nagyon sokan támadtak, hogy mástól vettem el a lehetőséget, ill., hogy szemét, aljas, hazug, kétszínű, hálátlan és még miegymás vagyok.Senki nem értette meg a miértjét, hiába írtam itt le a blogon, ill. a fórumon is.Így még egyszer tömören leírom az "ilyen" emberek kedvéért.
Elkezdtem enni az update manüt, amiért fizetnem kellet, természetesen megértettem, hogy ezt nem kaphatom "jótékonyságból" ingyen...ill. elkezdtem járni a Réka órájára.Amikor először elmentem, szinte csak vékony és csinos lányok voltak ott.A riportban elhangzott, hogy az első 2-3 hónapban nem is kell mozognom, csak enni, hogy egy jó pár kg lemenjen, és úgy már könnyebb és egészségesebb életmód gyanánt eltudom kezdeni a komolyabb mozgás formát, mint pl. az Alakreform órákat, amik 90 percesek.Az első órán, azt hittem kiköpöm a tüdőmet, és azt hittem nem is élem túl...a következőn szintén....rájöttem, hogy egyszerűen ezt én nem bírom végigcsinálni +42 kg túlsúllyal.Nem véletlen találtak ki Norbi Duci tréninget, és miegymás...olyan embereknek, mint én.Ez kb. olyan, mintha a Nagy Fogyásba is azt mondták volna: "Na gyerekek, akkor Alakreform, hello...." - szerintem "szörnyet haltak volna :(.Megmondom őszintén, egyszerűen nem bírtam sem testileg sem szervezetileg.Minden nap, három héten át becsületesen ettem a kaját, minden nap. min 60 percet mozogtam, reggel keltem, mentem futni, munkába menetel előtt....ennél azt hiszem komolyabban nem csinálhattam volna az egészet.Nagyon boldog voltam, mikor megkaptam ezt a lehetőséget a Rékától és a Life-tól, de egyszerűen semmi fokozatosságot nem éreztem a dologban, ami nem csak rám hatott ki a verseny során, sajnos :(. Aztán anyagi okok miatt, nem tudtam finanszírozni tovább az update menüt, és kerestem olyan ételkiszállító céget, ahol étkezési jegyet is elfogadnak.Ettől a héttől viszont nem rendelek most már sehonnan sem, hanem saját magamnak készítem el itthon, azt, amit megeszek, és nagyon figyelek a helyes táplálkozásra, és a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre.
Ezektől a "kedves és jóindulatú" emberektől megkaptam azt is, hogy feladtam, meg nem tudtam élni a lehetőséggel...stb. Hát most mellékelem a kb. 5 perce készült képeket, hogy mennyire adtam fel:
Elsőként én, és a szomorú valóság, hogy néztem ki és honnan indultam:
Ez pedig egy tavaly nyáron készült "szörnyeteges kép" :(:
És most jöhetnek azok a képek, hogy mennyire nem adtam fel, hiába nem csinálom már a "verseny szerint előírt módszert" (azt hiszem a képek magukért beszélnek):
Azt hiszem, nem fűzök kommentet a képekhez, csak talán még is annyit, hogy ha az ember megtalálja a saját útját, hogy miként és hogyan jó neki és az egészségének és van elég akaratereje, akkor igen is eltudja érni az általa kitűzött célt...s habár még messze vagyok a végétől, már bőven motivál az, amit idáig elértem :), és látom az eredményét.
Úgyhogy minden Réka rajongónak üzenem, hogy Rékát nagyon szeretem és nagyon hálás vagyok neki, hogy "elindított egy úton", de nem fogok pecsapni senkit sem azzal, hogy minden szuper és minden jó volt nekem, amikor három hét után egy egész hétvégét aludtam át, annyira kimerült a verseny után egy hónappal a szervezetem,és reggel meg szédültem, mikor a kocsiba ülve mentem a munkahelyemre.
Nem a módszerrel volt a gond, hanem a tempóval....és mivel az egészségem mindennél fontosabb, hát emiatt döntöttem úgy, ahogy. Aki ezt nem érti meg, nagyon sajnálom...., de lehet, hogy a helyembe Ő is így cselekedett volna!
További szép napot kívánok nektek!
Melinda
2 megjegyzés:
Kedves Melinda! Ismeretlenül írok neked, de nem akarok konfliktust, személyesen is ismerem Norbit. Én tisztelem amit próbál tenni, és valóba nagyon nagy probléma az országban az elhízás, saját magamról is tudom. De a módszerei emberi hozzá állása miatt olykor kétséget ébresztenek bennem. Szerintem mi is emberek vagyunk. Pl. én soha nem voltam kövér gyerek, de a stressz rendszeres sport mellett is iszonyú kárt tud tenni az emberben. Bizonyos hogy hibás voltam én is az elhízásban, de vannak olyan emberek akik teljesítménye és önbizalma az ő hozzá állásával nem épülni fog, hanem leépül. Nekem is ez volt a gondom. Ugyan én is folytatom a módszerét, (17 kg-ot adtam le vele, amit azóta is tartok)de a hadak útját végig jártam. Én nem gondolom hogy undorító, zsíros, hájas, büdöseket szellentő zabálós disznónak kell nevezni valakit ahhoz, hogy fogyjon. Nagyon szeretem nyomonkövetni mások siker sztoriját, hogy ebből a mély gödörből hogyan képesek kimászni. Nem vagyunk egyformák. Sajnos tudom hogy az ismertség sok embert megvakít és tudom, hogy azok az emberek, akik hirdetik a fogyásukat az oldalukon bizony kemény koplalással, kalória számolgatással értek el eredményt.(én is erre esküszöm) Majd eredményeiket-jogosan-így tudják a környezetük tudtára adni, és a dicséreteket bezsebelni. Ebben semmi rossz nincs.
Mint sorstársad érdeklődve követtem a naplóidat, Réka oldalán, és elszörnyedve láttam a Réka Alakreform tornán tett erőfeszítésedet. Még a férjemnek is szóvá tettem (20 kg-ot fogott 3 hónap alatt)hogy kinyírja a térdeteket. Persze tudom hogy ez egy verseny, de a gyors fogyástól tönkre megy a bőröd, a túlterheléstől pedig az izületeid. Ha a környezetedben tudsz akár edzőtermi segítő, akár edző személyében segítséget kérni, ha dietetikus tudsz találni, az hatalmas segítséget jelent. Meg kell tanulni futni (min. 8 kg fogyás után) min 2-3 hónapot rászánva. És utána olvadni fognak majd. Hazugság az hogy csak a centik számítanak. Nem csak a centik, a kg ! Azt kell a szívednek, azt kell a térdednek, a gerincednek cipelni. Őrült nagy propaganda, marketing megy az update körül, de fenntartásokkal kell fogadni! Én nagyon örülök a sikerednek, mert már az is óriási előrehaladás, hogy a saját problémáidat felismerted, feltártad, és már teszel is a megoldásukért! További kitartást, erőt kívánok, és remélem majd még biztatásként tudok neked írni és szivesen veszed a soraimat.
Egy kérdésem is volna, én szoktam olvasgatni a Réka oldalán a naplóakt, viszont egy ideje nem megy ezek szerint azért mert abba maradt? A többiek sem folytatják? Oli érdekelt volna, hogy ő hol tart.
Üdvözlettel: Rozi Csongrád Megye
Kedves Rozi!
Lennél kedves megírni a mail címerét és akkor írok bővebben :)
Nagyon köszönöm a kedves soraidat,nem is tudod,hogy milyen jol estek nekem :)
Kívánok neked csodasan szep napot!
Melinda
Megjegyzés küldése