Másnap nagypapa már teljesen megfeledkezett a vitáról, de nagymama továbbra sem figyelt rá, és nem is szólt hozzá. Tehetett a ...nagypapa akármit, nem tudta a párját kihúzni sértődött hallgatásából.
Végül is nagypapa hozzáfogott turkálni a szekrényekben és a fiókokban.
Miután ez így ment egy darabig, nagymama már nem bírta türtőztetni magát:
- Mi az ördögöt keresel ?
- kérdezte dühösen.
- Istennek legyen hála, megtaláltam!
- mondta nagypapa hamiskás mosollyal.
- A hangodat!"
♥ :'(
Néha mélyen elgondolkozom, létezik-e ilyen, vagy csak az álmokban....s hiszen mindenkinek van egy duálpárja...akire talán egész életébe vágyik, vagy gondol...szabad perceiben, óráiban...s várja, hogy mikor talál rá....de talán soha nem késő...ha felemelt fejjel járunk, észrevenni ha utunkba kerül..., mert ha lehajtott fővel járunk, elmehetünk mellette...
http://www.youtube.com/watch?v=9ABiH89JMtw
1 megjegyzés:
Ez nagyon édes történet volt :)
Megjegyzés küldése